Na, akkor itt lennék ma is. Mai napom aztán tényleg totálisan eseménytelen volt. Jogos lenne a kérdés, akkor minek írok? Nem tudom magam sem, csak úgy, mert jól esik, bár nagy valószínűséggel senkit sem érdekel. :)
Tervbe volt ma a szobám rendbe rakása, de nem jött a kellő elszántság, úgyhogy ez még várat magára. Viszont a cipőimet kiszortíroztam. Olyan hülye vagyok cipőügyileg, mert kb. 15 éves korom óta szinte csak magassarkút hordok, és elég sok baj van velük. Kezdjük azzal, hogy túl sokat nem lehet bennük gyalogolni, mert: 1. megfájdul a lábad, 2. hamar tönkre megy a cipő sarka/talpa, 3. kialakulhatnak a "lábbajok".
Én meg ugye folyton azokban voltam, és elég hamar elkopott a sarkuk, ami még nem is lenne nagy baj, mert anyum ért az ilyesmihez és meg tudja sarkalni egész jól őket, de egész rövid idő alatt a talpuk vagy egyéb más részük is tönkrement. Úgyhogy jah, sok a baj velük. De nem tehetek róla, valahogy a magassarkúk vonzanak, más cipőket észre se veszek, egyszerűen nem tetszenek. Na ez igazán idiótán hangzott, tudom. :D
Szóval, most azon vagyok, hogy átálljak a laposabbak irányába, persze csak, ha majd lesz pénzem cipőre költeni. Azért is szeretem a magassarkúkat, mert alapból nagyon kicsi vagyok, 160 alatti, és őszintén szólva engem azért ez valahol zavar. Kimegyek az utcára és a 12 éves gyerekek magasabbak kb.
Most lehet úgy tűnik, hogy valami felszínes hülye liba vagyok, aki csak a külsőségekkel van elfoglalva, pedig elhihetitek nagyon nem így van. Pont ez érdekel a legkevésbé, hogy kin mi van, meg ki hogy néz ki. Sőt, igazából rájöttem, hogy mindig is az olyan emberekkel szimpatizáltam, akik egy kicsit másak. Irigylem azokat, akik teljesen fel merik vállalni magukat, legyen az bármilyen "extrémebb" stílus.
Most akkor elmondnom azt is, hogy sokáig nem tudtam hogy ez így van. Kistini koromban még én is néztem furcsán azokra, akik kicsit különböztek a megszokottól. Persze, mert mindenki más ezt csinálta, pedig igazából sosem éreztem igazán azt, hogy hű de izé már, hogy ez így, meg úgy néz ki. Igazából már akkor sem érdekelt, csak úgy csináltam, mert azt "kellett". Idővel persze egyre jobban rájöttem, hogy igazából nem úgy gondolom, mint a többiek. Ezzel egyébként most nem azt akarom mondani, hogy én milyen marha különleges vagyok. Sajnos nem vagyok.
Hosszasan tudnám még a témát boncolgatni, de most nem akarom. Inkább egyelőre búcsúzom, jó éjszakát mindenkinek! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése